1996. augusztus 16.-tól helyi lelkész Péntek József c. kanonok.
Fertőszentmiklós katolikus város, a régi templom oldalfalai eredetileg gót stílusban, a XIII. században épült. A Bécs ellen vonuló török sereg 1683-ban felégette a templomot, 1724 körül épült fel újra, de akkor már a mai barokkosított formában. 1965-ben nyilvánították müemlékké. A kis templomot idővel kinőtte a falu és 1926-36 között építettek egy újat és egybenyitották a kettőt. Az épületegyüttes belsö tere olyan a templomok között, akár egy évszázados tölgyerdö, friss hófehér tözike szönyeggel a természetben.
Érdekesség, hogy a torony tetején a keresztet egy ágyúgolyóba ágyazták. A harminc centiméter átméröjü vasgömb török eredetü, a legenda szerint egy helybeli vitéz lábát vitte le, és amikor a sérültet hazaszállították, föltették a szekérre az ágyúgolyót is.
Városunk nyugati határában a régi 85-ös föútvonal mentén található.
Nádasdy családtól vásárolta meg a telket Bezerédj Vörös Gergely, és felállította a Szüzanya szobrát egy erdöségben. Egy hatalmas vihar alkalmával a villám sújtott a szoborba s a tartóoszlop darabokra tört, és a szobrot maga alá temette. Romeltakarítás alkalmával, csodálattal látták a hívek, hogy szobor teljesen sértetlen. Ennek az eseménynek híre ment és a XV.század végétöl zarándokhelyként tekintették.
Hosszú éveken keresztül a bencés atyák irányításával innen indult a hívek prosecciója Mária-Zellbe.
A múlt század vége felé a környezö fákon elhelyezett mankók arról tanúskodtak, hogy a szobornál csodálatos gyógyulások történtek.
1903-ban kápolnát építettek a hívek adományaiból, hátrafelé kaput nyitottak, amely elé misézö terasz létesült. A kápolna mögötti erdöt a zarándoktömeg befogadására amfiteátrum szerü tágas ligetté alakították ki, melyet a keresztúti stációk ölelik át.
Az egymással szembenálló emlékművek a harcban elesett, hősi halált halt helybeliek névsorát őrzik.
Fertőd felé történő útelágazásnál látható még a Bezerédj család 1588-ban vásárolt birtoka, és ott felépített kúriája. A kastély előtt emlékoszlop is található.
Az Ikva mellett álló barokk Mária szobor arról az időkből való, amikor még a két település különálló volt. 1830 mint már felújítási évszám szerepel a szobron.
Ifjúság téri parkban található Petőfi Sándor életnagyságú bronz szobra, melyet Domonkos Béla szobrászmüvész készített. Avatása 1990. március 15-én volt. A szobor talapzatán olvashatók az 1848-49-es szabadságharc szerdahelyi és szentmiklósi népfelkelőinek, honvédeinek nevei.
A bronzból készült mellszobrok a Szent István utcában kerültek felállításra, a millenium évében.
Jelenlegi általános iskola épülete falán márványtábla őrzi az egykori politikus szülőházának helyét.
Szerdahelyi utca szépen rendezett parkjában 2000. okt. 23-án került felállításra és megáldásra.
A kereszt erős tagolású, kettős talapzaton áll. A felső rész közepéből indul ki a magas feszület. A feszület lábánál heves mozgású, kesergő Mária. Oldalt a meandeteren kiképzett alapon Szent Flórián és Szent Vendel szobrai láthatók. A feszületes rész alapján található a felírás: "Ide helyeztette, a közös buzgóság, bízván lesz gyümölcse: kétféle boldogság. 1803."
Mátyás kir. u. 1. szám alatt emléktábla őrzi Lukinich Mihály (1812-1872), lakóházának helyét.
1848-as népképviseleti országgyűlés követe és 1848/49-es kormánybiztos.
Vadász utcában egy picike kápolna, nagysága csak pár négyzetméter. A falubeliek Szent Donát tiszteletére építették, s csak "Dónátus kápolna"-nak nevezik.
A város legrégebbi műemléke a Petőfi utcában található, több mint 300 éve mészkőből faragta ki egy ismeretlen mester. Talapzatán e felirat olvasható: "Jasbrini Gergel és Atsády Frusina tsinálta A.o. 1676."
Városunk temetőjében nyugszanak a Felsőbüki Nagy és a Bezerédj család ősei. A temető jobb oldalán, a dombon magasodik a "nagykereszt" magas talapzatán klasszicista írástábla látható a halál és halhatatlanság jelképével. A keresztfa lábánál kesergő Mária szobor látható. A latin felirat szerint (Felsőbüki) Nagy István és neje Hersing Anna állíttatták 1787-ben.
E mellett találhatók a Felsőbüki és a Bezerédj sírok. Közeli sírban nyugszik Lukinich Mihály is.
A temetőnkben nyugszanak a második világháborúban, a környéken elesett orosz katonák is.