Történelem

Területi elhelyezkedés

"Fertő-Szent-Miklós-Szerdahely, község Sopron vármegye kapuvári járásában, 1891-ben 3035 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, jelentékeny marhakereskedéssel." / Pallas Nagy Lexikon (7) - Bp. 1894. /

Fertőszentmiklós a Kisalföld északnyugati részén, pontosabban a győri medence peremén, Soprontól 28 km-re a 85-ös főútvonal mentén terül el.

Kedvező földrajzi környezetének köszönhetően az emberiség legősibb időszakában is lakott hely volt. A Fertő tó és partvidéke, a Hanság mocsárvilága és az abból kiemelkedő földnyelvek, a környék erdői bőséges táplálékot biztosítottak minden korban a letelepedő emberek számára.

A kiváló földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a térség egyik közlekedési, gazdasági és kulturális központja. A település jelentős közlekedési csomópont: Budapest, Sopron irányába vasúti, közúti közlekedéssel, Ausztria irányába vasúti közlekedéssel rendelkezik. A légi közlekedést kisgépes repülőgépek fogadására alkalmas repülőtér szolgálja.

Fertőszentmiklós rövid története

A XX. századi ásatások több ezer éves emlékeket tártak fel. Az így előkerült régészeti leletek szerint a község már Kr. e. 3500-2500 körül is lakott volt, ezt bizonyítják az Ikva völgyében feltárt bronzkori halászó-vadászó népekre utaló leletek. Jártak e területen a római impérium hadseregei, majd a népvándorlás hullámai is elértek.

Fertőszentmiklós a XIX. század végéig két önálló település volt, melyeket az Ikva választott el. Az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra pedig Szerdahely található. A község a mai nevét 1906-tól használja.

Árpád kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét 1228-ban említik először Terra Neweg névalakban. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben "Villa Sceredahel" néven fordult elő. Alig ötven évvel később egy 1274-es oklevélben új néven "esslesia S. Nicolai" említik a nagyközség keleti részét. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás. A majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akinek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el.

Fertőszentmiklós lakóinak főfoglalkozása a földművelés. Jogállását tekintve jobbágy-, majd kisnemesi község volt. A középkor folyamán feudális tartományurak pusztítják vetélytársuk, a Kanizsai család birtokait, máskor a határ menti lovagok dúlják fel. Amikor 1535-ben a 11 éves Kanizsai Orsolya kezével a Dunántúl leghatalmasabb földesura, Nádasdy Tamás birtokába került, békés fejlődését török támadások akadályozzák. Különösen az 1848. évi függetlenségi harcok idején is. A kisnemesség átmeneti megerősödését jelzi, hogy 1656 előtt itt tartották egy ideig a nemesi vármegye üléseit.

A falut 1663-ban a törökök feldúlták, a templom újjáépítése után 8 évvel tűzvész pusztított. 1680-1700 között a Draskovicsok, majd a máriacelli bencések bérelték a szentmiklósi birtokrészt. 1719-től Eszterházy birtok.

A kurucok 1704-ben jártak itt először, amikor Vak Bottyán Sopron ostromára indult és a szerdahelyi Bezerédj család ősi fészkében is megszállt.

A Bezerédj család leszármazottai : Bezerédj Imre kuruc brigadéros, aki többször párbajozott az Ikva-patak melletti réten a labanc tisztekkel, Bezerédj István reformpolitikus. Fertőszentmiklós város Szerdahelyi részén ma is áll az egyemeletes kastély, ahol a reformpolitikus született.

Felsőbüki Nagy Pál a reformmozgalom egyik elindítója szintén Fertőszentmiklóson született. Az egykori kúriában ma általános iskola működik.

Fertőszentmiklóson lakott Lukinich Mihály, Sopron vármegye 1848/49-es országgyűlési követe. Az egykori lakóház falán emléktábla őrzi nevét.

1848 szeptemberében Szentmiklóson gyülekeztek és innen indultak Pákozdra a környező községek népfelkelői. A helyi születésűek nevét az 1990-ben felavatott Petőfi szobor talapzata őrzi.

Szentmiklós jogállását tekintve a középkorban jobbágy-, majd kisnemesi község, a XIV-XV.századtól mezőváros. A XVI.század elejéig színmagyar népességű, 1533 körül kezdődött a horvátok beáramlása, a XVIII.században az Esterházyak hoztak ide állandónak nem bizonyuló német zsellér és cselédnépet, míg Szentmiklós az uradalom középpontja volt.

1903-ban a zarándokok adományából felépült Szerdahelyen a szeredi kegyszobor neorokokó közkápolnája, a Fertő vidék legkedveltebb búcsújáró helye. Búcsúnapja szeptember 3. vasárnapja - a Fájdalmas Szűzanya ünnepe.

A kápolna előtt az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve áll.

Fertőszentmiklós határában a Bregenz majorban lengyel katonai menekülttábor, majd román hadifogoly tábor volt, ahol 1998. óta sírkő áll emlékükre.

A község külterületét bombatámadások érték 1944-45-ben.

1945-ben felépült a Katolikus Népház, mely az államosításig pezsgő kulturális életnek adott otthont. 1990-ben az Egyház visszakapta az épületet, ma újra kulturális és egyházi célokat szolgál.

1959-ben megalakult a termelőszövetkezet. 1970. július 1-től társközségként Fertőszentmiklóshoz csatolták Petőháza és Csapod községeket, majd 1977-től Röjtökmuzsajt és Ebergőcöt is. E falvak csak a rendszerváltás után lettek újra önállóak.

A község lakossága 1960-ig főként mezőgazdasággal foglalkozott. A XVII. századtól céhek is működtek a mezővárosban, ezek megszűnése után virágzott fel a kisipar és a kiskereskedelem az államosításig.

A községben több ipari üzem létesült, 1992-ben bevezették a földgázt, bővült a telefonhálózat, megépült a szennyvíz-csatornahálózat. A Bezerédj TSZ mellett megjelentek az egyéni gazdálkodók, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban megjelentek a kisvállalkozók.

A Bezerédj kastély templomát 1725-ben építették, majd az 1935-ben felszentelt új templomot ezzel építették egybe.

Röjtökmuzsaj irányába haladva a szőlősgazdák, szőlőskertek, veteményeskertek, termések és az időjárás patrónusa tiszteletére 1745-ben Szent Donát kápolnát építettek.

A keresőképes lakosság nagy része a mezőgazdaságban dolgozott. A fertői nádfeldolgozásnak Fertőszentmiklóson volt a központja. 1954-ben nyílt meg a Közúti Üzemmérnökség telephelye, 1969-1992 között működött itt a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár részlege, a Soproni Ruhagyár kihelyezett varrodája.

A rendszerváltást követően az addig működő üzemek megszűntek illetve újak települtek. (Hungaropro, VELUX, HBB-szerviz, valamint számos kisebb vállalkozás az ipar, kereskedelem szinte minden területén.)

A 2008. július 1-től városi rangot viselő település jelentős fejlődésnek indult. Megújultak a középületei : iskola, óvodák, Polgármesteri Hivatal, Gondozási Központ, Ifjúsági és Szabadidő Központ, temetői ravatalozó, megszépültek az utcák, terek, utak és kerékpárutak épültek.

A civil szféra területén az egyesületek működése is új lendületet kapott, számos új egyesület alakult, tevékenységük, működésük a város kulturális és sportéletét gazdagítják.

Pecsét, címer, zászló

A város címerének leírása

A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvő félhold ezüst színű. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítő eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezővárosi jelleget - a városi levegő szabaddá tesz -, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi.

"Címerük klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a megye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket." /Hoppál Dezső/

A címeres pecsétet a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzőjében 1987 óta elsőként a Községvédő és Szépítő Egyesület.

Önkormányzatunk a 8/1992.(X.26.) KT rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. fejezet 1§ /3/ bekezdésében fogadta el a címer használatát.

A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik településünket.

Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS körirattal, a pecsét mezejében szembenálló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: 17 10 . 28 MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is.

Sopron Vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leírt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színű, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll.

Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL 1324 . Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött 17 67. 20MM.

A város zászlója

A fertőszentmiklósi város községzászlójának színe piros-zöld, a zászló közepén a fentebb leírt címer. Ez alatt ívben FERTŐSZENTMIKLÓS felirat olvasható.

Szülötteink

Iliás Ferenc tanító, újságíró, baloldali politikus, a Nemzeti Parasztpárt alapító tagja.

Felsőbüki Nagy Pál (1777-1851) a XIX. század első harmadának liberális politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. Egykori szülőháza az általános iskola alsó tagozatának épülete, melyet emléktábla díszít. Sírja a fertőszentmiklósi temetőben található.

Szerdahelyen született Bezerédj István (1796-1856) reformpolitikus, a hazánkban elsőként önadózó és jobbágy felszabadító nemes. Többször megfordult itt István első felesége Bezerédj Amália is, aki a magyar kisdedóvás és gyermekirodalom úttörője. E családból származott Bezerédj Imre, a Rákóczi szabadságharc híres brigadérosa, valamint Bezerédj Pál, a magyar selyemhernyó-tenyésztés és fonóipar kiemelkedő alakja.

A községben lakott Lukinich Mihály (1811-1872), az 1848/49-es országgyűlés kapuvári kerületének követe, aki 1848 októberétől a megye kormánybiztosa is volt. Egykori lakóhelyét emléktábla őrzi. (Mátyás király u.1.)

Fertőszentmiklós szülöttje Ternyák Csaba érsek, akit 1993-ban szenteltek püspökké, 2007. március 15. óta Egri érsek.

Díszpolgáraink

Erwin Paulus - Németország (Pleidelsheim volt polgármestere)
Dr. Cseh Sándor - őrkanonok, volt fertőszentmiklósi plébános (elhunyt: 2002. augusztus 27.)
Hadarits Kálmán - templomépítő plébános (posztumusz)
Dr. Istvánffy Miklós - körzeti orvos
Ralf Trettner - Pleidelsheim polgármestere
Horst Hickl - Pleidelsheim volt alpolgármestere
Dr. Ternyák Csaba - egri érsek